Mostanság nincs két azonos memória, így a felhasználónak tisztában kell lennie azzal, hogy milyen sajátosságok a legjobbak egy Intel vagy AMD PC számára, ha a legjobb teljesítményt szeretné kihozni a beruházásából.

Amikor az Intel piacra dobta az i865PE/i875P „dual core” – kétmagos processzorait, az Intel Pentium 4C processzorok mellett, akkor a memóriák világa örökre megváltozott. Azzal, hogy a DDR memóriavezérlő képessé vált két csatornát futtatni, a Pentium 4 többé már nem volt korlátozva a memória átviteli sebesség vonatkozásában, mint ahogyan az i845 sorozat esetében még az volt.
Az egycsatornás DDR chipkészletek, mint például az i845PE, a Pentium 4 processzor által kívánt memória átviteli sebességnek csak a felét tudta biztosítani, az egycsatornás memóriavezérlő miatt.
Mivel az új 800 MHz-es FSB Pentium 4 processzorok lehetővé tették a felhasználók számára, hogy soha nem látott magasságokba törjenek a busz sebesség vonatkozásában, sok memóriagyártó megpróbált előnyt kovácsolni a helyzetből azáltal, hogy a „nagysebességű” memóriák minden egyes növekedési fázisában piacra dobta az aktuális terméket.
Sajnos ahhoz, hogy a memória frekvenciát ugyanazzal a sebességgel lehessen futtatni, mint az FSB-t (vagy 1:1 arány mellett), szinte minden nagysebességű DIMM (Dual Inline Memory Module – Duál belső memória modul) esetében nagyon laza időzítéssel kell rendelkezni. Gyakran, ezek az időzítések annyira lassúak, mint a 3-4-4-8!
A következőhöz lehet hasonlítani a dolgot, egy olyan kocsit, amit gyorsulási versenyre építettek azonnal haláli szupersebességet tud elérni, azonban képtelenség úgy manőverezni, mint egy Forma1-es versenykocsit.  Hasonlóan ahhoz, ahogy az F1-es kocsi nagyon jó a kanyarokban, azonban tönkrevernék a gyorsulási versenypályán. Más szóval, a jelenlegi nagysebességű memória modulok kizárólag egy dologra lettek építve, az pedig a csúcssebesség, ahol az időzítéssel nem sokat foglalkoztak.
A memória időzítés a teljes rendszer teljesítményének vonatkozásában játszik kulcsszerepet. Még inkább a 3D alapú alkalmazásokban, aminek nincs túl nagy szüksége a memória átviteli sebességre, annál inkább a számítógépen belül a különböző hardveregységek gyors elérésére.

Összezavarodott a memóriaidőzítésekkel kapcsolatban?

Ha valaki a memóriaidőzítésről beszél, akkor alapvetően arról van szó, hogy a rendszernek mennyi ideig kell arra várnia, hogy a memória készen álljon az adatok szállítása vagy megérkezése előtt.

A memóriaidőzítésre úgy lehet gondolni, mint ahogyan az emberek egy Mc Drive étteremhez hasonló helyen dolgoznak; a felhasználó leadja a rendelését, majd megvárja, hogy az étel elkészüljön. Minél kisebb az időzítés, annál gyorsabban képes a számítógép (és annál gyorsabban érkezik a megrendelt étel is) adatokat szerezni a memóriából, és végül annál gyorsabb lesz a PC is.

Ez az ökölszabály vonatkozik arra is, ha Intel vagy AMD alapú rendszerről van szó. Mivel miért nem létezik alacsonyabb időzítés, mint a 2-2-2-5, JEDEC (a memóriavezénylő test), nem lehetséges a jelenlegi dinamikus memória technológiákat 0 vagy 1 értéken futtatni?

Az időzítésekkel kapcsolatban általános megállapítás a négy számjegyű, kötőjellel elválasztott jelölés, (például 2-2-2-5). Az első szám mindig a CAS (Column Address Strobe-Oszlop cím választó impulzus) latencia, mint általában a legfontosabb adat.
Sorban a következő a RAS-ről a CAS-re vonatkozó késleltetés (Sor cím választó impulzus), RAS előfeltöltés és előfeltöltés késleltetésre történő művelet (ami mindig a legutolsó és legnagyobb szám).

A bal oldali képen látható néhány elengedhetetlen DDR333 memória memóriaidőzítés diagramja. Ha a fenti képet vesszük minden vonatkozó elterjedt memória alapjául, azt gondolom, képesnek kellene lennünk ábrázolni mindazt, amit valójában az „időzítés” számai képviselnek.

A képen láthatók a CAS2, CAS2,5 és CAS3 időzítések (például CL=2 jelölés). Megjegyzés, hogy a függőleges szaggatott vonalak, amelyek az órajel emelkedését vagy csökkenését jelzik, mivel ez egy dupla RAM adat, két hasonló pont van időegységenként.

A CAS latencia egy olvasási utasítás és az első elérhető kimeneti adat közötti késleltetés. A CAS latenciát órajelben mérik. A három példa közül az utolsóban, egy olvasási utasítás, melyet T0 (Idő=0) szerint regisztráltak nem érvényes T3-ig (Idő=3).

Ha minden dolog azonos, akkor a DDR memóriakártya képes 2-2-2-5 szerint futni és a számítógép üzemeltetés élménye gyorsabbnak fog tűnni, mint a DIMM esetében, ami csak 3-4-4-8 szerint futhat. Ez azért van, mert a memóriautasításból kapott, adatszerzésből és visszaküldésből eredő késleltetés kevesebb.
Akkor kezd a dolog, zavaróvá válni, amikor valakinek lehetősége van nagysebességű memóriát alacsony időzítéssel vásárolni.

Mint ahogy minden PC3700+ jelű memória modul, amelyet eddig láttunk, konzervatív időzítéssel rendelkezik. Ha valaki úgy döntene, hogy gyors memóriát szeretne vásárolni szűk időzítéssel, attól tartok, hogy csalódott lenne, mivel nem kaphatók még ilyen modulok. Akkor mi érdek fűződik a gyors memória lassú időzéséhez? Nos a válasz valami hasonló lesz…

Miért piacvezető a gyors memória és lassú időzítés?

Erősen kompetitív piacokon, ha egy fő gyártó egy új és innovatív termékkel lép a piacra, akkor a többi versenytárs is gyorsan előjön valami hasonló megoldással. Ha valamelyik gyártó nem követi a trendet, akkor az ő termékeit „régi technikának” fogják tekinteni.

Mint mindig, minden visszaeredeztethető a pénzhez és emiatt van a következő dilemma; gyorsabb memóriát lassú hozzáférési idővel futtatni, vagy lassúbb memóriát gyorsabb hozzáférési idővel futtatni.

Két gondolati szál köthető ezekhez, az első szerint a nagysebességű DIMM (például PC4000 DDR) kárpótolhat a lassú időzítésű futásért, a processzor által biztosított átviteli sebesség mennyisége alapján. Kifejezetten azért, mert az átviteli sebesség olyan adatmennyiség, amelyet egy adott berendezésről a másikra lehet vinni.

A legtöbb DIMM-nek, ami szűk időzítéssel fut, mint például bizonyos PC3200&PC3500 modul, a memóriát alacsonyabb MHz-en kell futtatnia, mint az FSB-t. Habár extrém sebességre történő túlhúzáskor ezen DIMM-ek átviteli sebessége korlátozza a processzort. Ezzel arra gondolok, hogy amikor a processzornak nagy átviteli sebességre van szüksége, akkor a CPU-nak egy újabb órajelre kell várnia, mielőtt teljesítene, mivel a memória nem elég gyors ahhoz, hogy tartani tudná a lépést. Nagy átviteli sebesség akkor igazán előnyös, amikor olyan alkalmazással kell dolgozni, ahol rengeteg alapadatot kell feldolgozni, mint például a Photoshop vagy adatbázisok.

A másik nézőpont szerint a CAS2 típusú PC3200&3500 memóriák pótolni tudják az átviteli sebesség hiányát, mert a memóriának alacsonyabb a latenciája, ami valójában a CPU és memória között gyorsabban szállítja az adatokat.

Azon programok esetében, amelyek nem igényelnek nagy átviteli sebességet, hajlamosak többet profitálni a memória és a számítógép többi része közötti gyorsabb adatátvitelből, mint például a játékok vagy 3D alkalmazások.

El lennének ferdítve a „benchmark” összehasonlítások?

Tudom, hogy néhányan mit fognak mondani, amikor a benchmark sorozatra fognak nézni, de legyünk őszinték. A rajongó nagyobb valószínűséggel fogja túlhúzni az otthoni PC-jét, mint ami a cége webszerverét futtatja, tehát csak annak van értelme, hogy a benchmarking kizárólag azon alkalmazásokra fókuszáljon, amelyeket a leggyakrabban használnak. Ezek tartalmazzák a játékokat és az egyszerű szövegszerkesztést. Nem túl sok olyan rajongót látok, akik azért húzzák túl a számítógépüket, mert gyorsabban akarnak egy adatbázist szerkeszteni…

A teszteléshez a teszt rendszert 250 Mhz-es FSB-n fogjuk futtatni. Amikor a Corasair Twinx 4000 DIMM lesz használva, akkor a memória szinkronban „in sync” fog futni az FSB-vel, miközben 3-4-4-8 –as memória időzítése lesz. A Corsair XMS3500 CAS2 DIMM tesztelése során, meg kell jegyezni, hogy a memória 200 MHz-en fog futni (5:4 memóriaosztó lesz használva) 2-2-2-5-ös időzítéssel.

A móka kedvéért készítettünk néhány tesztet a Corsair XMS3500 CAS2 –vel is 333MHz –es órajelnél (3:2 memória volt engedélyezve) miközben az időzítés 2-2-2-5 volt.

* – A teszt során a „HyperThreading” – azaz intel processzoron belüli szálkezelő technológia engedélyezve volt.

A Winstone „Content Creation” egy rendszerszintű, alkalmazás alapú benchmark, ami a PC átfogó teljesítményét méri, miközben csúcs, Windows alapú 32-bites Windows 98, Windows 2000, Windows Me vagy Windows XP alkalmazásokat futtat.

A Business Winstone (üzleti) egy rendszerszintű, alkalmazás alapú benchmark, ami a PC átfogó teljesítményét méri, miközben a legfrissebb és legdrágább Windows alapú 32 bites Windows 98, Windows 2000 (SP6 vagy későbbi kiadású) Windows Me, vagy Windows XP alkalmazásokat futtat. A Business Winstone nem majmolja ezeket a csomagokat; szkript műveletek sorozatán keresztül valós alkalmazásokat futtat és a PC által a műveletekre fordított időt, használja fel a teljesítmény kiértékeléshez.

A Winstone 2002 benchmark-ban úgy tűnik, hogy egy kevert üzenetet kaptunk. A „Content Creation” esetében látható, hogy a rendszer egy kicsit gyorsabban teljesít, ha a memória lassabban fut, azonban a „Business Winstone” esetében szűkebb időzítéssel a szerepek felcserélődnek. Érdekes látni a rendszert 333 MHz-es memóriával futva, ami csak kicsivel lassabb, mint a csomag többi része.

A Sandrát arra tervezték, hogy egy teljes rendszer és különböző komponensek elméleti teljesítményét tesztelje. Bár a számok teljesen elméletiek és talán nem képviselik a valós teljesítményt. A nagyobb számok jobb teljesítményt képviselnek.

Nem kellene, hogy meglepetést jelentsen itt, hogy a leggyorsabb memóriával rendelkező rendszernek elérhető a legnagyobb átviteli sebessége. A Sandra valójában nem nagyon veszi figyelembe a memóriaidőzítéseket.

A PCMark használható asztali PC-ken, laptopokon, és még munkaállomásokon is teszteli a mindennapos otthoni és irodai számítástechnikai szolgáltatásokat. A PCMark különösen megterheli a CPU-t, memória alrendszereket, grafikai alrendszereket, merev meghajtókat, Windows XP GUI (ha WinXP van használatban), video teljesítményt de még a laptop akkumulátort is.

A PCMArk is ugyanazt mutatja, mint a Sandra, amikor a rendszer a memóriát szinkronban futtatja az FSB-vel.

A DirectX8 támogatás új grafikával történő kombinálásakor ismét jó átfogó rendszer benchmark-ot produkál. A 3DMark2001 SE a legnagyobb 3D gyorsító és processzorgyártókkal kooperálva született meg, annak érdekében, hogy egy megbízható diagnosztikai eszköz álljon rendelkezésre. A sorozat a 3D játékteljesítményt demonstrálja azáltal, hogy való világ játéktechnológiát használ a rendszer igazi teljesítő képességének a teszteléséhez. A teszt tartalmazza: DirectX8 Vertex Shaders, Pixel Shaders és Point Sprites, DOT3 és Environment Mapped Bump Mapping alkalmazásokat, támogatja a teljes képernyős Anti-aliasing és szövegtömörítő alkalmazásokat és két olyan játéktesztet, ami az Ipion valós idejű fizikáját használja.   A magasabb 3DMArk eredmények jobb teljesítményt jeleznek.

Kicsit csalódott voltam, hogy az eredmények nagyon közel vannak egymáshoz. Mégis az eredményeket megvizsgálva jobb helyzetbe lehet kerülni azzal, ha a memória egy kicsit lassabban van futtatva, azonban így az időzítéseket szűkebben lehet futtatni.

Az AquaMark3 egy hathatós, megbízható információkat nyújtó eszköz a számítógépes rendszer játékteljesítményének a meghatározásához.  A benchmark alaposan kiaknázza a DirectX9, DirectX8 és a DirectX7 funkcióit, képviseli a 2003 és 2004 –es évek tipikus játékalkalmazásainak az igényeit.

Megközelítőleg minden konfiguráció ugyanúgy teljesít, habár a 400 MHz-en futó agresszív memóriaidőzítéssel ellátott memória egy kicsit kiemelkedőbben teljesít.

A Quake III. Aréna egy olyan „FPS” – belső nézetű lövöldözős játék, ami ahogy mondani szokták, forradalmasította a játékvilágot. Összetett fényforrásokat és grafikai szövegeket használva képes a videokártyák kapacitásait kiaknázni, még 3 évvel a megjelenése után is, képes a legjobb rendszereket is megrogyasztani.

Ismét az összes rendszer nagyon közel teljesít egymáshoz, azonban itt is az 5:4 –es memória beállítással futó rendszer és az agresszív időbeállításnak van a legmagasabb keret sebessége.

Az Unreal Tournament 2003 lett a következő 1999 –es év többjátékosra kihegyezett „Év játéka” cím győztese. A legfrissebb Unreal Engine technológiát használja, ahol a grafika, zene és játék teljesen a csúcsra lett hegyezve. Az Unreal Tournament 2003 egyszerre használja a Vertex azonkívül, a Pixel Shaders technológiákat, illetve ajánlatos egy DirectX8 szintű videokártya alkalmazása annak érdekében, hogy a játékból a legjobbat lehessen kihozni.

Itt az UT2003-ban teljesen ugyanazokat az eredményeket lehet látni, mint amit a másik benchmark mutatott. Ha valaki szeret játszani, akkor jobban jár azzal, hogy a memóriát egy kicsit lassabban futtatja, ha azzal gyorsabb időzítést tud elérni.

Mi van az AMD Athlon 64 processzorokkal?

Számos Pentium 4C rendszerre tervezett DDR DIMM-el történő játszadozás után mindkét 754-es és 939-es Athlon64 platform foglalatunk esetében azt gondolom biztonságosan állítható, hogy nagyon hasonlóan működnek, mint az AthlonXP rendszerek. A legtöbb Athlon64 rendszer nem könnyen tudja elérni ugyanazt az alaplap sebességet, mint az Intel alakmásuk, ami azt jelenti, hogy a memória nem kárpótol a magas latenciával járó tiszta memória adatátviteli sebességért.

Valójában, úgy tűnik, hogy a legtöbb nagysebességű DIMM nem fut túl jól az Athlon 64 rendszereken. Gyakran, a RAM képtelen elérni a reklámozott sebességet, mégha az alaplap tesztje jobbra is sikerült a szükségesnél.

Amint a fenti táblázatos eredményekből is látható, a (lassú sebességű) alacsony memória latencia valójában magasabb átfogó sebességet tud elérni, miközben szűkebb időzítéseket tart. Az összes nagysebességű Hynix memórián alapuló DIMM memória rosszul teljesít, ami a 217 MHz-es nem túl impozáns eredményben csúcsosodik ki. Hacsak az Athlon64 architektúra nem változik meg drasztikusan, akkor a következő időszakban biztosabbnak tűnik az alacsony latenciájú (2-2-2-5) memória vásárlása az Athlon 64 rendszerekhez, mint például az AthlonXP rendszer esetében!

Következtetés:

Míg az átviteli sebesség még mindig nagyon fontos az Intel Pentium 4 processzor esetében, nem annyira fontos, mint amennyire az volt az i845PE típus, és az egycsatornás memóriavezérlők idején. Az i865PE/i875P kétcsatornás duál memóriavezérlőknek köszönhetően a dolgok sokkal világosabbak. Átlagban a 400 MHz-es memóriával futó rendszer (5.4 memóriaosztó engedélyezve) agresszív memóriaidőzítéssel 2-3%-al gyorsabban teljesített, mint a nagysebességű memóriát és laza időzítést használó rendszer.

Amíg mindez a legtöbb ember számára talán nem sokat jelent, óriási különbséget jelenthet egy olyan rajongó számára, főként, ha rekordot szeretne dönteni egy többjátékos belső nézetű lövöldözős játékban, ahol minden FPS számít.

Úgy tűnik, mintha minden nagy memória gyártó/kereskedő presztízsveszteségtől tartana, ha nem pumpálna nagysebességű memória modulokat laza memóriaidőzítéssel a piacra, csak azért, hogy fel tudják mutatni a termékpalettájukon. Sok rajongót ismerek, akik hajlamosak lassabb memóriát favorizálni, melynek segítségével agresszív időzítést futtathatnak.

Egyesek azt mondhatják, hogy az általunk bemutatott benchmark-ok a konzervatív időzítéseket használó memóriák sikertelensége felé hajlik, de ha valaki egy kicsit belegondol, akkor rájön, hogy a játékok és az egyszerű 2D alkalmazású programok esetében, amelyeket a legtöbb felhasználó futtat, a gyors teljesítmény valóban nagyon fontos. Ezért futtattuk le a benchmark-okat, az irodai környezet a szervereivel vagy PC munkaállomásokkal, sokkal inkább a stabilitás szempontjából érdekelt, míg a túlhúzásnak mind hardver és szoftver oldalról kockázata van.

Túlhúzás esetén a memória átviteli sebességnek és az időzítésnek a vonatkozásában az Athlon 64 alapú rendszerek sokkal inkább a 800 MHz-es FSB Pentium 4 –es processzorra hasonlítanak…azonban semmi esetre sem felcserélhetők egymással.  A fent bemutatott frissített eredményekből kitűnik, hogy az AMD K8 processzorok sokkal érzékenyebbek az alacsony latenciájú DDR RAM-ra, és igazoltan jobban is szeretik azt. Nagyon hasonlóan az őket megelőző AMD K7-es processzorokhoz, az Athlon64 processzorok hozták a legjobb eredményeket, amikor túlhúzták őket alacsonyabb latenciájú DDR memóriával.

Ha valaki éppen az Intel Pentium 4-es rendszeréhez keres új memóriát a piacon, és leginkább a játékteljesítmény érdekli, akkor legjobban teszi, ha agresszív időzítéssel futó DDR-t szerez be magának. Például Mushkin PC3500 II-es szintet, ami 2-2-2-5-ös beállítású 217 MHz-es FSB-nél, vagy a Corair Twinx-3200LL-t, ami 2-2-2-5-ös beállítású 200 MHz-nél.

Ha valaki még újonc vagy kezdő a túlhúzáshoz, és jobban szeretne kevesebb munkával járó dolgot vásárolni, miközben a Pentium 4-es rendszerének a teljesítménye még mindig jó, akkor feltétlenül szerezzen be egy a piacon kapható nagysebességű DIMM-et. Nem egészen lesznek annyira gyorsak, mint az alacsony latenciájú modulok, melyek fent bemutatásra kerültek, de sokkal könnyebb a telepítésük. Az AMD rendszerek esetében, mivel az AthlonXP általában sosem olyan gyors, mint a Pentium 4, a legjobb eredmények érdekében mindig jobb összepárosítani egy szép alacsony latenciájú memóriával rendelkező AMD processzort (AthlonXP vagy Athlon64)

Share on Facebook

Nehézséget jelent az, hogyan ismerje fel számítógépes rendszerének sérült RAM vagy DDR memóriáját? A www.pcszerviz.com útmutatása alapján lépésről lépésre sajátíthatja el a sérült RAM diagnosztizálását.

Előfordult már, hogy egy számítógépes rendszer összeomlott. Önnel is megtörtént? Milyen gyakran? Vagy csak véletlenszerűen? Amennyiben a válasz „igen”, ismerős a rettegett „Kék halál” képében megjelenő kellemetlenség, akkor azt nagy valószínűséggel memória probléma okozta. Sérült memória vagy RAM gyakran okoz olyan bolondos PC szindrómát, ami nehezen reprodukálható hibát generál, melyre a műszaki eladó furcsa tekintettel annyit mond:”Pedig úgy tűnik semmi baj nincs a géppel uram.”

Jelen rövid, de hasznos útmutatóval a www.pcszerviz.com leírja a sérült memória általános jelenségeit, illetve áttekintést nyújt a szabad memóriát tesztelő néhány szoftverről, melyek segítséget nyújthatnak a hibák diagnosztizálásban. Amikor a jó RAM tönkremegy.

Amikor a jó RAM tönkremegy:

Ha úgy nézzük, hogy a RAM csak néhány szilícium memória chip (más néven DRAM), melyet egy kis alaplapra forrasztottak, akkor a számítógép memória valójában a gép többi alkatrészéhez viszonyítva sokkal ellenállóbb a meghibásodásokkal szemben. Mindamellett a RAM a leggyakrabban gyártott és forgalmazott számítógépes alkatrész, egyfajta állandó, „kiforrott” termék.

A memória DRAM chipeket a gyártók a szállítás előtt tesztelik, gyakorlatilag kiszűrik a selejtes darabokat, mielőtt azok a piacra kerülnének. Ennek ellenére a memória mindamellett számos szituációban rendkívül sérülékennyé válhat, ami a jól működő DDR vagy SDRAM  hibáit okozhatja.

A nem megfelelő kezelésből eredően elektrosztatikus feltöltődés rongálhatja meg a memóriát. Próbáljuk meg elkerülni kedvenc macskánk cirógatását miközben frissen vásárolt 1GB-os DDR modulunkat installáljuk. Hasonlóan a gyenge minőségű tápegységek vagy áramfelvétel szintén megrongálhatja a számítógép memóriáját, néha fokozatosan. Ugyanez történik akkor is, amikor a memória feszültsége túl magasra emelkedik a számítógép alaplap órajelének átállításával.

Ha a számítógépet túlságosan poros, vagy nedves környezetben tárolják, akkor a memória modul és a memória szlot között interferencia vagy korrózió léphet fel. Hő hatása akár a RAM-tól vagy más alkatrésztől szintén okozhat fokozatos sérülést. Nyilvánvalóan nem megfelelő kezelésből adódóan szintén sérülhet a számítógépes memória, az alaplap vagy érintkezések fizikai sérülésével. Ez az egyik oka annak, hogy miért támogatjuk memória hőterelő lemezek alkalmazását – nem pótolhatja a DDR hűtőt, de remek megoldás a kezelésből adódó sérülések kivédésére.

Újabb hibalehetőségként kell számolni a számítógép alaplap memória szlot hibáival, mely a fentiekben felsorolt okokból kifolyólag ugyanúgy megrongálódhat. A sérült memória szlotba csatlakoztatott memória modul megtévesztő módon hibás modulként fog működni, noha nem az.

Szerencsére, mivel a modern számítógép memóriákat egységesen gyártják, és relatíve kevés meghibásodási pontjuk van más számítógép alkatrészhez viszonyítva, ezért a gyártók képesek megfelelő garanciális támogatást nyújtani. A legtöbb márkás memóriát közvetlenül a gyártótól vásárolják, pl. Corsair, Crucial, vagy Kingston, mely cégek életre szóló garanciát vállalnak. De még a viszonteladóktól vásárolt memóriákra is nagyobb garanciát adnak, mint a legtöbb hasonló termékre, általában három évet.

A sérült memória jelei:

1. Elkezd füstölni

2. Szeszélyesen viselkedik..

Számtalan előjele van a hibás memóriának, de kezdjük az elejéről néhány alapvetővel:

1. Kék képernyő jelenik meg a Windows 2000 vagy XP installálása során. Ez a legbiztosabb jele a hibás memóriának.
2. Véletlenszerűen összeomlik, vagy kék képernyő jelenik meg a Windows 2000 vagy XP futása közben. Meg kell jegyezni, és számolni kell azzal, hogy ennek oka lehet hőhatás.
3. Számítógép összeomlása intenzív memória igényű funkciók működése során. 3D játékok, számítógép ellenőrzés, szerkesztés, Photoshop, stb.
4. Eltorzult grafika a képernyőn. Ez összefüggésben lehet nem megfelelő videókártyával is.
5. Boot meghibásodása, melyet ismétlődő hosszú sípolás kísérhet egységes BIOS kódként jelezve a memória problémát. Ebben az esetben a memória tesztelésére nincsen lehetőség diagnosztikai szoftverrel, egyetlen lehetőség a tesztelésre az, ha otthon vagy a számítógép szervizben kicseréljük a memóriát egy másikra.
Memória tesztelő tippek

Mielőtt nekilátna az alábbiakban felsorolt bármelyik memória tesztelő program futtatásának, meg kellene állapítani, hogy mennyi memória modul van a rendszerben installálva. Amennyiben ezzel tisztában van, a következő részhez lehet ugrani. Egyéb esetben ki kell nyitni a számítógépet.  Itt meg kell említeni azt, hogy a számítógép felnyitása garanciális készülékek esetében (főként ismert márkák esetében) a garancia elvesztésével járhat.

Mindezt figyelembe kell venni, mivel kellemetlen dolog, ha a memória sérülése mellett egyúttal a garancia is elveszik. Az oldalpanel eltávolítása után bele kell nézni a gépbe. Az újabb rendszereken a memória modulok a képen látható módon vannak installálva. Látható mind a beépített memória modulok száma és a szabadon csatlakoztatható szlotok száma.
Ennek végeztével, lefuttatható egy vagy több az alábbiakban felsorolt memóriatesztelő alkalmazások közül, majd következik a problémamegoldó rész. Mellékesen szólva a képen látható Corsair memória kiválóan működik és jól példázza, hogyan néz ki egy DDR memória és DIMM szlot.

Sérült memória tesztelő: Memtest86+

Az alábbiakban bemutatott Windows Memory Diagnostic tesztelőhöz hasonlóan, ez a program is elérhető bootolható flopi lemez és CD formájában. A Memtest szoftver jelen verziója képes arra, hogy felismerjen bizonyos rendszertulajdonságokat is mint a chip, CPU típusa és memória sebesség.

A Memtest86+ alap és haladó tesztelő módozatokkal rendelkezik melyek a tesztelés idejében, és mélységében különböznek egymástól. Az alap üzemmód elegendő arra, hogy a memória elsődleges fő hibáit megmutassa.A Memtest86+ alkalmazásához elsőként le kell tölteni vagy a flopi lemez vagy a bootolható CD tartalmát.

A letöltött fájlok kicsomagolása után létrehozható a bootolható lemez, (flopi lemez esetén) a „futtatás..” menüpont alatt, CD esetében a Nero illetve Easy CD Creator segítségével. 

Ezek után újra kell bootolni a számítógépet a flopi vagy a CD lemez segítségével a Memtest86+ program elindításához. Automatikusan elindul az alap teszt. A szoftver a rendszerinformációkat a képernyő bal oldalán fogja megjeleníteni.

A „c” billentyű segítségével lenyitható egy menü, amiből ki lehet választani a kívánt teszt üzemmódot. A memória diagnosztika a képernyő alján jeleníti meg a hibákat.

Docmem és Windows Mem Test sérült memóriatesztelő programok: Docmem

A boltokban és számítógép szervizekben a Simmtester Docmem nevű programja van forgalomban. A program ingyenesen elérhető a weblapukról, bár regisztrálni kell a letölthetőség előtt.

A Docmem programot szintén flopi lemezre kell telepíteni, melynek segítségével újrabootolható a rendszer. A program segítségével elindítható egy gyors memóriateszt illetve egy „burn in” üzemmód, ami folyamatosan fut mindaddig, amíg le nem állítják.

A Docmem használatához szintén le kell tölteni, egy könyvtárba ki kell csomagolni, majd a „Futtatás..” menüpont segítségével lemezre kell telepíteni a Docmem programot. A gépet az újonnan létrehozott lemezzel újra kell indítani a Docmem program elindításához. A „quick test” opció választásával el lehet indítani egy gyorstesztet, ami diagnosztizálni fogja a RAM memóriát. A memória hibák a képernyő alján kerülnek megjelenítésre.

Sérült memória tesztelés: Windows Memory Testing.

Sérült memória tesztelése

A Microsoft a fentiekben bemutatott két szoftver analógiájához hasonlóan ingyenesen használható programot kínál a memória diagnosztizálásra. A program Windows telepítő fájl formájában képes bootolható CD és flopi létrehozására.

A Windows diagnosztizáló sokkal inkább egy alapprogram, mely azonban szintén elvégzi az alapvető teszteket, és tartalmaz egy kiegészítő tesztet, ami alaposabban ellenőrzi a gépet. A program segítségével azonosítható, hogy a több modullal telepített gépek esetén melyik memória modulhoz köthető a hiba.

A Windows memória diagnosztizáló indításához, először el kell indítani a végrehajtó fájlt, és ki kell választani a CD vagy flopi lemezes telepítést. A CD telepítés választása esetén meg kell adni a telepítés helyét, ahonnét Nero vagy más CD író program segítségével létrehozható a CD lemez.

Flopi lemezes telepítés esetén, egyszerűen helyezzen egy lemezt a meghajtóba, és kövesse a telepítő utasításait a bootolható lemez létrehozásához.

Ezek után a flopiról vagy CD-ről újra kell indítani a gépet. A memória diagnosztizálás elindul, és a program végrehajtja az alapteszteket. A program futását az „x” billentyű segítségével lehet megszakítani. A memória hibák a képernyő alján kerülnek megjelenítésre.

Sérült memória problémamegoldás:

A sérült memória diagnosztizáló programok egyikével meghatározott hibák feltárása után meg kell határozni a problémás területet. Fontos annak meghatározása, hogy melyik memória modul sérült. Legvalószínűbb esetben garancia érvényesítés vagy a sérült egység cseréje szükséges.

A memória hibák elkülönítése

Amennyiben csak egy memória modul van a gépben, akkor elsőként a következő néhány kísérlettel meg kell állapítani, hogy sérült-e a modul. Amennyiben sikerül hibákat detektálni, akkor a következő teendő. A memóriakártyát az alaplap egy másik memória szlotjába csatlakoztatjuk, mivel elképzelhető, hogy a szlot vagy legalábbis a RAM és szlot között kontakthibából eredő érintkezési probléma van.

Ennek elvégzéséhez kapcsoljuk ki a számítógépet, válasszuk le az elektromos hálózatról. Húzzuk vissza a két memóriarögzítő kis kart és távolítsuk el a memória modult. Helyezzük be a memória modult egy másik memória szlotba, és óvatosan toljuk a helyére. A memóriarögzítő karok a helyükre pattannak. Amennyiben mégsem, akkor fordítsa meg a memóriát és próbálja újra illeszteni.

Ha sikerült mindkét rögzítő kart a helyére rakni, vissza lehet kapcsolni a számítógépet, és újra kell futtatni a memóriatesztelő programot(kat). Ismételt hibák detektálása esetén, vélhetően tényleg hibás a memória modul.

Több memória modul

Problémamegoldás több memória modullal rendelkező gép esetén

Amennyiben több modullal rendelkezik a gép, és memória hibákat sikerül detektálni, a következőkben meg kell határozni a probléma helyét.

A memória modulok közül bármelyik hibás lehet (habár amennyiben a gép memóriája mostanában került bővítésre, és onnét kezdtek megjelenni a hibák, nagy valószínűséggel az új modul a hibás) csakúgy, mint az alaplap memória szlotjai közül is hibás lehet egy vagy több is.

Első lépésként el kell távolítani egy kivételével minden memória modult (a fent közölt eljárás szerint) és újra kell tesztelni. A tesztelést minden memória modulra el kell végezni ugyanabban a memória szlotban. Ha a tesztelés során csak egy modul jelez hibát akkor az lesz a sérült alkatrész. Ha mindegyik memória modul esetében hibát észlelünk, akkor vagy a memória szlot a rossz, vagy pedig az alaplap (valószínűleg a processzor).

Ha egyik memória modul esetében sem található hiba (az egyenkénti ellenőrzés során), azonban az együttes tesztelés során van hiba, akkor valószínűleg az egyik memória szlot a hibás. Újra meg kell próbálni egyesével tesztelni a memória modulokat egy másik memória szlotban mindaddig, amíg hiba nem jelentkezik.

DIMM

Professzionális memória tesztelő a DIMM-től

Számos cég gyárt valódi memória tesztelő berendezéseket, például a www.pcszerviz.com által nemrégiben vizsgált Innoventions Ramcheck memória tesztelő.

Ez egy professzionális memória tesztelő berendezés a hozzá tartozó memória specifikus adapterrel, melynek az alapára néhány ezer dollár. A felhasználók, akik a saját gépükön szeretnének memória diagnosztizálást végezni, ugyan nem juthatnak hozzá jelen alkalmazáshoz, de a boltok vagy szerviz centerek igen.

Ennek köszönhetően gyorsan és nagyon megbízható módon ellenőrizni tudják a sérült memóriákat DRAM vagy forrasztási pont szintjén.

Share on Facebook