Ez egy általános hibajelenség, amellyel szervizünk nap mint nap találkozik, többféle gyártó különböző típusú készülékeinél fordulhat elő. Mi most egy Toshiba Satellite 1900-as notebook javítását kísérjük figyelemmel.
Hibaleírás: Csatlakoztatott tápegység mellett a Toshiba teljesítmény menedzsment tulajdonságok az akkumulátor teljesítménymérő menüpont alatt a töltöttség jelző „Online Discharging – Online töltetlenséget” jelez, amiben egyébként semmi logika nincs. Ha a laptop hátulján lévő csatlakozó meg volt mozgatva, talán újra megjött a töltés, ami azonban bármilyen figyelmeztetés nélkül ismét megszűnhetett. Ha a laptop előlapján lévő piros/zöld színű töltőfényt nem figyelte elég gondosan az ember, akkor egy idő után könnyen lemerült az akkumulátor.
Hibakeresés: Szétszerelés után felfedeztük, hogy a számítógép hátulján lévő hengeres alakú elektromos betáp csatlakozó – amely az alaplapra van forrasztva -, az idő folyamán kilazult, és a forraszanyagból kihúzódott. A csatlakozó dugalj sem az alaplapon, sem a műanyag házban nincs megfelelően rögzítve, csupán az alaplap és a csatlakozó közötti vékony forrasztással. A felhasználó átlagosnál intenzívebb használat közben – a csatlakozó rendszeres széthúzásával -, újabb és újabb terhelésnek teszi ki ezt a forrasztott kötést, ami bizonyos idő elteltével „elenged”.
Megoldás: Mindössze annyit kellett tennünk, hogy újraforrasztottuk a sérült csatlakozást, azonkívül feljavítottuk az alaplapon lévő három másik forrasztási pontot, hogy megelőzzük a csatlakozások jövőbeni meghibásodásait. Mellékelten látható képekkel is illusztrálva, hogy amint a tüske átmegy az alaplapon, egy vékony rés található a tüske és a forraszanyag között, amelye korábban fémesen érintkezett és amely az újraforrasztás után ismét tökéletesen érintkezik.
A sárgával jelölt körön belül látható a fő betáp csatlakozás az alaplapra ültetett csatlakozóval – jól látható, hogy a csatlakozó körül teljes egészében egy sötét kör húzódik ami azt jelzi, hogy nincs fémes kapcsolat a csatlakozó és az alaplap között. Az is kivehető, hogy a csatlakozó úgy tűnik, mintha egy kicsit „megégett” volna ami arra utal, hogy szikra van jelen. Ezen a csatlakozáson három amper elektromos áram megy át, majd keresztüláramlik aPF1 jelöléssel ellátott alkatrészen (név szerint az 1-es jelű betápbiztosítékon) és becsatlakozik a PL1 jelű, pirossal bekarikázott alkatrészbe. A csatlakozó mozgatásából eredően az alaplap meghajlására lehet következtetni abból, hogy az alkatrész alatt egy vízszintesen kialakult repedés fut végig.
Az alaplap sárgával bekarikázott három pontján, ahonnét a fémes csatlakozás a betáp csatlakozóra kapcsolódik, a zöld jelű szigetelés az alaplap tiszta rézfelületéig le lett kaparva. – a középső tüske és a két oldalon lévő csatlakozó tüskék (lásd lenti képen). Mindegyik esetben újforrasztás készült, elsőként az alaplap felső részén, majd a fenékoldalon (ami nem az a rész, ahol az elsődleges elektromos kapcsolat létrejön). Az új szélesebb, finom lejtésű csatlakozás mind fizikailag mind, pedig elektromosan jobb kapcsolódást biztosít.
Azonkívül, a pirossal jelölt körön belül látható az is, hogy ugyanazt a módszert alkalmazva került javításra a (PL1) alkatrész is.
Ismét megfigyelhető,hogy a bekarikázott területeken sötét körök láthatóak, ahol fémes kapcsolatnak kellene lennie, azonban arra utal, hogy az eredeti fizikai kapcsolat megszakadt, és az alkatrészek csak az egymással érintkezésben lévő helyeken közvetítenek áramot. Valójában az egyetlen dolog, ami a csatlakozót az alaplapra rögzíti, az a fenékoldali két alsó sárgával bekarikázott pont között lévő középső csatlakozás, melyen szintén repedés látható.
Szintén észre kell venni a visszamaradt forraszanyagot, ami arra utal, hogy a fenékoldali forrasztás teljesen átégette az anyagot, vagy pedig utólag kézzel lett feljavítva, mely után a visszamaradt forraszanyagot nem távolították el.
Az aktuális fém ami vezeti az áramot, az alaplap felső részén található amelyik részen a csatlakozót beültették, de a tény az, hogy a forraszanyagon ami átfolyt a beültető furatokon, repedések láthatók jelezvén, hogy már az első forrasztás sem volt tökéletes.
Az alábbi két ábrán látható, hogy a csatlakozó és az alaplap felső oldali réz vezetékei között most az összes forrasztás sokkal jobban néz ki. A forrasztott kötések méretének és felületének a csatlakozó fémes részeivel történt növelésével az alaplapra való beültetést fizikailag sokkal erősebbé illetve ellenállóbbá tette a függőleges és vízszintes erőhatásokkal szemben.
