Leggyakoribb számítógép (PC) meghibásodások | PCSzerviz Blog
Laptop szerviz, notebook szerviz Forródrót: (1) 422-1313 Keressen bennünket partnereinknél. Elérhetőségeink !!!
Keresés a blogban:
Pc Szerviz
Pc Szerviz

Leggyakoribb számítógép (PC) meghibásodások

Szerettük volna megismerni azon eseteket, ahol a rendszer váratlanul összeomlott, vagy ahol a felhasználó tette tönkre a gépet. Azt kell mondanunk, hogy a beérkezett válaszok elárasztottak bennünket. Mielőtt továbbmennénk, szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki vette a fáradtságot, hogy megossza velünk a történetét. Ahogy ki fog derülni, számtalan PC véletlenszerűen tönkrement, több száz processzor „megsült”, és jónéhány tápegység adta meg magát minden teketória nélkül.

Minden történet után egy dolog biztosra vehető; valamikor hamarosan, számítógépe valamelyike, vagy annak bizonyos főalkatrésze, meg fogja adni magát és meghibásodik. A táblázatban szemléltetjük a legvalószínűbben bekövetkezhető eseteket.

Legáltalánosabb problémák:
26% PSU – tápegység és árammal kapcsolatos témák
23% Rossz szerkezet és felhasználói nemtörődömség
13% Hűtőborda vonatkozású témák
15% Szerelés és mozgatás
10% Villámcsapás, légköri zavarok
3% Számítógép kegyetlenség
6% USB vonatkozások
2% Órajel átállítás

USB hibák

Az USB flash tároló szétolvadt a kezemben…”

A következő esetet első kézből tapasztaltuk meg.: Iserősünk, egy USB pendrive-ot csatlakoztatott adatátvitel céljából egy Pentium 4-es számítógépbe, amikor a felugró menüvel egyidejűleg a számítógép is csendes nyugovóra szenderült. Szükségtelen mondani, hogy az alaplaptól kezdve a processzoron át az összes optikai meghajtó leégett. Az USB csatlakozót illetően soha nem mertük újra kipróbálni.

Volt szerencsénk néhány alkalommal megtapasztalni Windows XP rendszer összeomlását is, miután USB készüléket csatlakoztattuk a gépre, melynek addig látszólag semmi baja nem volt.

USB okozta balszerencse és rövidzár relatíve ritka a hibalistán szereplő többi ponthoz képest, de azért kaptunk egy kevés észrevételt az USB-vel kapcsolatosan is. Ezekben az esetekben a meghatározó tényező a puszta véletlen. Egy berendezés hónapokig vagy akár évekig működhet tökéletesen egy rendszeren, amikor egy következő csatlakoztatásnál tönkreteszi azt.

Az USB esetében az a probléma, hogy jóval több teljesítményt ad át, mint a legtöbb I/O interfész, így egy rövidzárnak súlyos következményei lehetnek a számítógép többi részét illetően, főként, ha az alaplap nincs felszerelve megfelelő szintű biztosítékokkal. Egy másik magyarázat az USB természetéből fakadóan az, hogy lehetséges a gép bekapcsolt állapotában történő rácsatlakozás illetve lecsatlakozás. Így a többi I/O interfészhez képest sokkal többet van használatban, ami a megnövekedett igénybevétel miatt hozzájárul a gyorsabb kopáshoz és anyagfáradáshoz, megnövelve egy elektromos szerencsétlenség valószínűségét.

Hogyan előzzük meg a számítógép fentiekhez hasonló tönkremenetelét?

Valójában nagyon nehéz elkerülni a hasonló meghibásodást, mindamellett azt sem ajánljuk, hogy ne használjunk többé USB csatlakozású alkalmazást. A legjobb út az USB alkalmazások biztonságát illetően vélhetően az, ha rendkívül óvatosan járunk el a csatlakoztatás, illetve lecsatlakoztatás során.

Érdekesség, hogy számos ügyfelünk jelzett problémákat különösen a front USB csatlakozóval ellátott számítógépek esetén, így érdemes lehet ezeknek gépek alkalmazását újragondolni. Javasoljuk USB hub alkalmazását az asztalon, vagy egy USB csatlakozós hosszabbító kábel beszerzését arra az esetre, ha sűrűn használjuk USB berendezésünket.

Hibás tápegység

Egyszerű szó, de töltve van rengeteg romboló potenciállal. A hibás tápegységek messze a legáltalánosabban előforduló okozói a számítógépek tönkremenetelének.

A számítógépek tönkremeneteléről szóló történetek több mint 30%-ért a hibás tápegységek a felelősek, és jó pár év pcszervizben töltött év után csodálkozunk, hogy nem magasabb az érték. Gépet gép után hoztak vissza javításra az üzletbe azzal az emlékezetes mondattal: „Egyszerűen nem kapcsol be.” vagy „Láttuk, hogy elfüstöl a hátulja, azért rendbe tudják hozni, ugye?”

Íme egy tipikus történet a fényes világítás, nagy füstgomolyag esetéről:

„… A kedves ügyfél bejött az üzletbe mondván a PC egyáltalán nem indul. Természetesen a tápegységre gyanakodtunk de bárhogy is le kellett tesztelni. Csatlakoztattuk a gépet a hálózathoz, bekapcsoltuk, mire megvilágított egy felvillanó fény. A tápegység csakugyan meghibásodott, tönkrevágott az alaplapon egy térvezérelt tranzisztort és kiégette az 512MB-os PC3200 RAM-ot is..”.

Az, hogy a tápegység az egyik legveszélyesebb PC alkatrész nem kellene, hogy meglepetés legyen. Mindazok után, hogy feladata a masszív fali feszültség átalakítása a modern PC-k bájt méretű 12, 5 illetve 3.3V egyenáramú alkatrészeihez történő áram eljuttatása.

Tápegység hibák:
Amikor egy tápegység meghibásodik, gyakran küld véletlenszerű jelzést a rendszeren keresztül, tönkretéve (és néha leégetve) a számítógép értékes alkatrészeit.

Sajnálatos módon, rengeteg tápegységet ismeretlen gyártók szállítanak, kevés minőségi ellenőrzés és olcsó csomagolású rendszerbe építve. Mindennek eredménye a rendszeresen, hasznos élettartam előtt meghibásodott számítógép.

Processzor hűtés

„… egy CPU – processzor valóban bűzlik, amikor ég…”

A modern processzorok rengeteg hőt termelnek és adnak le a hőátadó felületükön. Emiatt gyártják őket szörnyű nagyméretű alumínium és réz hűtőbordákkal, nem pedig dekorációs céllal. A hűtés már a számítógép bekapcsolását követő másodperc töredéke után teljesen nélkülözhetetlen a processzor és általában a komplett számítógépes rendszer működéséhez.

Semmi nem tudja olyan gyorsan tönkretenni a processzort, mint a hűtőbordát ért baleset. Néhány újabb processzor képes lehet arra, hogy nem megfelelő hűtés esetén automatikusan lecsökkenti saját teljesítményét, (így próbálva védekezni a túlmelegedéstől), de valójában ez a vagy sikerül, vagy nem esete.

A legszélsőségesebb esetekben, mint AMD Athlon és Athlon XP+ chipek, a processzor hűtőborda nélkül képes lenne „megfőzni” saját magát kevesebb, mint két másodpercen belül.

Ügyfelünk levele: „.. Megsütöttem egy AMD Duron 950 típusú processzort.

Éppen egy alaplapot teszteltüem és megpróbáltam egy kicsit gyorsítani a dolgokon. Tudtam, hogy az Athlon processzor, üzemelés közben rendkívül forró, és képes gyorsan leégni, de gondoltam, hogy a Duron esetében menni fog a dolog. Így tehát az alaplap indítása előtt nem rögzítettem a hűtőbordát, hanem csak benyomtam a helyére. Alig öt másodperc múlva (kb. annyinak tűnt) észrevettem, hogy az alaplap nem bootol és egy újfajta furcsa szagot éreztem….”

Azt mondod: „Biztosan így volt”, „Elhiszem, azonban őszintén szólva sohasem lennék annyira bolond, hogy a számítógépemet hűtőborda nélkül kapcsoljam be.”

Rendben, mi történik akkor, ha a hűtőventilátor elromlik? Vagy mi történne akkor, ha a hűtőbordát nem sikerülne pontosan a helyére illeszteni? Mi történne, ha egy kicsit nagyobb erővel illesztenéd, és véletlenül megrepedne a belseje az új chipednek? Mi történne, ha elfelejtenéd levenni a műanyag borítást valamelyik hőegységről? Mi történne, ha mindent jól csinálnál, végül elfelejtenéd csatlakoztatni a ventilátort? Számos lehetőség van arra, hogyan tehető tönkre a rendszer, ha nem megfelelő módon van kezelve a hűtőborda.

Mindez megmagyarázza ügyfeleink válaszait arra a kérdésre, hogy miért az elromlott CPU – processzor került a leggyakrabban illetve legnagyobb valószínűséggel tönkremenő számítógép alkatrészek rangsorában a második helyre.

„… egy barátom vásárolt egy Dual Core-os processzort és beszerelte a PC-jébe. Ezt követően mindent összecsatlakoztatott és bekapcsolta a gépet. Miután észrevette, hogy valami ég, meglátta, hogy még minding a kezében tartja a processzor hűtőbordáját és hűtőventilátorát!”

Hogyan óvjuk meg processzorunkat a hasonló tönkremeneteltől?

Elsősorban, legyünk körültekintőek. Az összeszerelés során kövessük a hűtőborda telepítési utasításában leírtakat; alkalmazzunk megfelelőhő vezető pasztát , vagy szükség esetén távolítsuk el az alkatrészen lévő műanyag védőfóliát.

Bizonyosodjunk meg arról, hogy jól illesztettük a CPU – processzor foglalatára, simán felfekszik a processzorra. Ne felejtsük el, csatlakoztatni a ventilátor betáp kábelét és győződjünk meg arról, hogy korrekt módon csatlakozik az alaplap ventilátor foglalatához is.

Ha egyszer sikeresen telepítésre került és jól működik a hűtőborda, akkor időről időre rajta kell tartani az egyik szemünket (és fülünket). Amennyiben a számítógép hangosabban működik, mint általában, vagy köszörülő hangokat hallat, akkor lehetséges, hogy a processzor ventilátora az utolsókat rúgja.

Meg lehet próbálni a ventilátort házilag javítani vagy ki kell cserélni egy újra. Végül meg kell próbálni a számítógépet nem a padlón és túlzott poros környezetben, illetve nem háziállatok közelségében elhelyezni.

Rövidzárlat

Ahogy korábban a szerelés témakörénél már említésre került, a távtartók alkalmazása a számítógép háza és az alaplap között jó ötletnek bizonyult.

Ennek az oka, hogy a számítógép néhány alkatrésze nem szabad, hogy hozzáérjen a másikhoz. A legtöbb integrált áramkörben az elektromos áram paraméterének tűrése rendkívül kicsi, melyek rövidzára nem túl egészséges a számítógép működését illetően.

„…egy elektromos kábel a videókártya tetejére esett a számítógép kerethez kötözött felesleges kábelköteg közül. S habár az elektromos kábel elektromos szempontból szigetelt, ez a kábel pontosan a videókártya egy kicsit kiálló forrasztási pontjára hullott. Durranás, kész!”

A számítógépes rendszerekben keletkező rövidzárakat általában a nem megfelelően telepített alkatrészek okozzák, és az egyik alkatrész fémes része hozzáér egy másik alkatrész áramköréhez vagy elektromos részeihez. Ennek következtében elektromos kapcsolat jön közöttük létre, valószínűleg felborítva a számítógépben lévő normális védelmi funkciókat, amelyet valamelyik alkatrész áramkörének kapcsolásába építettek. Leggyakoribb példa erre, a gépbe pottyant és eltűnt csavarok esete, melyek a leglehetetlenebb helyeken bújnak meg. A számítógép háza és az alaplap közé szoruló csavar, pedig katasztrofális következményekkel járhat.

Hogyan előzzük meg a számítógép fentiekhez hasonló tönkremenetelét?

A számítógép szerelése közben vagy új alkatrész beépítése során, időt kell szánni annak leellenőrzésére, hogy minden a helyére került, nincs semmi olyan alkatrész vagy szigeteletlen kábel, ami az alaplaphoz érne (természetesen az alaplapba csatlakoztatott alkatrészek kivételével). Meg kell győződni arról, hogy a gépbe pottyant csavarok, rendre előkerültek. Ha elfelejtkezünk róluk, akkor később valószínűleg nagyon meg fogjuk bánni.

Sztatikus elektromosság

Sztatikus lökések…hoppá!

Mindannyian hallottunk a sztatikus elektromosság és a számítógépes rendszerek veszélyeiről, akár hisszük akár nem, néhány dolog igaz. Míg a sztatikus lökések nem feltétlenül lesznek a számítógépes alkatrészek elrontói, hiszen bizonyos áramkörben zajlanak, a tény az, hogy figyelmetlen felhasználók mellett tönkretehetik a drága gépet.

Ügyfelünk hibaleírása : „Összesen annyit csináltam, hogy leültem az éppen működő gépem mellé, és hoppá!. Amikor rátettem a kezemet az egérre, akkor az egér sztatikusan feltöltődött, miközben egy kicsit engem is megrázott. Az egér és a billentyűzet nem működtek tovább és észrevettem, hogy az egér elkezdett felmelegedni. Újraindítottam a PC-t, de amikor újrabootolt, nem működött sem, az egér sem a billentyűzet. Ezután, az egér annyira felmelegedett, hogy nem lehetett hozzányúlni!”

Míg az átlagos sztatikus kisülés nem tűnik komolynak, mint például, amikor egy ipari szőnyegen történő átsétálás után az ajtókilincshez érünk, a tény az, hogy ezek a kisülések olyan feszültséget generálhatnak, ami a kényes elektromos alkatrészek teljes sérülését okozhatja. Ezen elektromos alkatrészek minimális áramfelvételre és erősen kifinomult alkalmazásokra lettek tervezve. Az emberi test jóval több elektromos ellenállás tárolására alkalmas, mint egy átlagos IC.

Miközben az emberi test „fel van töltve” és óvatlanul megérint valamit a PC belsejében fájdalmas, és rendkívül költséges lehet.

Hogyan előzzük meg a számítógép fentiekhez hasonló tönkremenetelét?

Ha bármilyen oknál fogva a gép belsejében kell valamit dolgozni, gondoskodni kell a kellő földelésről, ami az emberi test által összegyűjtött sztatikus elektromosságot el tudja vezetni. Nyilvánvalóan az antisztatikus csuklópánt remekül szolgál erre a célra, habár nem nélkülözhetetlenek. Elégséges egy feszültség alatt a közelben lévő tápegység, melynek fémlemezét megérintve elvezeti az összes nagyobb sztatikus töltést, ami az emberi testben összegyűlt. Ennek a műveletnek a megismétlése az asztaltól való minden távozás előtt remekül megoldja sztatikus feltöltődés problémáját.

Nem szabad gyapjú szvettert viselni. A gyapjú szvetterek tönkreteszik a számítógépeket. És a macskák… a macskák sétáló sztatikus bombák. Távol kell tartani őket a számítógépes rendszerektől.

Overlocking azaz Számítógép tuning

Listánk végső pontja a felhasználóval zárul, aki “brutális” dolgokat művel a számítógéppel. Igen az overclockingról beszélünk azaz a számítógép teljesítménynöveléséről.

Ez a folyamat manapság annyira rutinműveletté vált, hogy nehéz elhinni vannak következményei; habár ne felejtsük el, az órajel átállítása érvényteleníti az összes hardver gyártó garanciáit. Amennyiben a gyártó biztosít szoftver eszközöket az órajel átállítás megkönnyítése érdekében, az csak könnyebbé teszi a garancia érvénytelenítését, ugye?

Az órajel átállítás az alkatrészekre extra terhelést ad, illetve növeli az elektromos feszültséget, ami az órajel átállítás feltétele. Mindez az érintett alkatrészek élettartamának rövidülésével jár, habár azonnal nem teszi őket tönkre.

Ahogy írtuk , nehezen lehet gyorsan tönkretenni a számítógépet az órajel átállítással, bár elképzelhető, ha sokkal megnöveljük azt. A sikeres órajel átállítás sok türelmet igényel. A teljesítményszint azonnali nagymértékű megnövelésének kísérlete egyszerűen katasztrófához vezet.

Hogyan előzzük meg a számítógép fentiekhez hasonló tönkremenetelét?

Hát, nem célszerű órajel átállítást végezni a számítógépen. Rendben, a viccen túl, az overclockingot körültekintően kell végezni. Tanulmányozni kell, hogy mások mit és hogyan csináltak, (számos kitűnő útmutatás érhető el a világhálón többek között a www.pcszerviz.com/blog -on is ) illetve figyelmesnek kell lenni. Nem szabad elfelejteni, hogy az órajel átállítás művelete a garancia elvesztésével jár, tehát nincs biztonsági tartalék a órajel átállítás definíciójával kapcsolatosan.

Távtartók

Míg a legtöbb kritikus számítógép alkatrészt úgy gyártják, hogy csak egyféleképpen lehet csatlakoztatni, mégis van néhány teljesen döntő dolog a PC szerelés vonatkozásában, mely nem szükségszerűen ismert az újonc számítógép felhasználók körében. Például, meg lehet említeni az alaplapba történő csavarozáshoz használt fém távtartók alkalmazását.

„.. miközben az alaplaphoz csatlakoztattam, elfelejtettem a fém távtartókat alkalmazni. Az első bootoláskor semmi nem jelent meg a képernyőn. Kilépés, rendben. Újrabootolás a csatlakozások ellenőrzése után. Ezúttal is semmi, mindamellett a házból izzó és egyre világítóbb fény tör elő. Ellenőrzés után meglepetés, véletlenül egy kis chip világít egyre jobban…ajaj.”

Kevesebb dolog végez egy alaplappal gyorsabban, mint az alaplapnak a csupasz számítógép házhoz történő rögzítése. (Ehhez javasoljuk áttekinteni a www.pcszeriz.com cikkét a Hogyan készülnek az alaplapok – Egy gigabájtos gyárlátogatás címmel.) Az egész felfogható úgy is, mint egy keményhuzalos rövidzár. Az olvasói észrevételekben általánosan visszatérő téma volt a nem megfelelően beültetett memória is.

UPS (Szünetmentes tápegység)

Ahhoz, hogy a számítógép jó állapotban maradjon, nagyban hozzájárul, a csatlakoztatott áram minősége. Elektromos lökéshullámok, áramszünet, újraindító áramkör, nem megfelelő kábelek együttesen járulnak hozzá a szeretett gép romlásához.

„Egy napon a házban valahol rövidzár keletkezett, és az egyetlen hely, ahol földelés volt …ahogy az szintén sejthető… a számítógépem. Édesanyám megérezte a füstöt, lerohant a lépcsőn, majd a nappaliba érve vastag fekete felhőbe ütközött. A számítógépből lángok csaptak fel a felső ventilátor szellőző irányából körülbelül 25 cm magasan. UPS szünetmentes tápegység nem volt…

Lehet vitatkozni azon, hogy ezt a kategóriát közösen kellene tárgyalni a tápegység meghibásodásaival, de mi szerettünk volna különbséget tenni abban, hogy a pocsék elektromos áram még a legjobb tápegységet is démonná tudja változtatni.

Hogyan előzzük meg a számítógép fentiekhez hasonló tönkremenetelét?

Minden számítógépes rendszert legalább megfelelő elektromos lökéshullám elleni védelemmel kellene ellátni. Még jobb megoldás, ha a felhasználó megengedheti magának az UPS – szünetmentes tápegység beszerzését. A legjobb védelmet az nyújtja, ha olyan szünetmentes tápegység kerül az értékes számítógépbe, ami biztosítja, hogy a betáp feszültség állandó legyen.

Villámcsapás okozta kár

„…a helyettesem háza a villámcsapás miatt sérült meg, a számítógépe, pedig teljesen tönkrement, soha nem működött többé.”

Ne legyen kétségünk afelől, hogy a villámcsapások súlyos károkat okoznak az elektromos alkatrészekben, berendezésekben, különösen a számítógépben és annak modemjében.

„Felhős nap volt, a szomszéd faluban villámlott. Mivel én közel lakom , ezért a telefonvonalaim a szomszéd faluba csatlakoznak. Elektromos lökéshullám érkezett…a modemem lángra kapott.”

A villámcsapás komoly elektromos lökéshullámot tud generálni az épületekbe csatlakozó elektromos és telefonos hálózatokon. Hosszú távolságon a lökéshullámok elhalnak, de rövidtávon, pusztító erővel hatnak.

„…igen az XBOX, a DSL modem, a hálózati hub és minden hálózati adapter tönkrement a házban, amikor a villám belecsapott a külső telefonvezetékbe. Ennek következtében „sült” meg a modem, a hub, és a hub kiesése miatt az összes épületben található NIC hálózati csatoló beleértve az XBOX-ban találhatót is.

Gyakran a modemek, és más telefonvonalhoz kapcsolódó berendezések sokkal sebezhetőbbek a villámcsapás okozta sérülésekre, mint más számítógép alkatrész, melyek természetesen a jobban védett elektromos hálózattól függenek. Természetesen, ha a modem be van építve az alaplapba, az nem túl előnyös villámcsapás során.

Hogyan előzzük meg a számítógép fentiekhez hasonló tönkremenetelét?

Emlékszünk még arra, amikor édesanyánk gyermekkorunkban arra figyelmeztetett, hogy ne nézzünk televíziót vihar idején? Igaza volt (a legtöbb esetben). Nem célszerű számítógépet használni akkor, amikor villámcsapás van a közelben, és a biztonság kedvéért javasolt lecsatlakoztatni a modemet a telefonos hálózatról. Ha feltétlenül szükséges, akkor inkább a TV-t nézzük, mint a számítógépet, mert a TV-t könnyebb kicserélni.

Ha olyan területen vagyunk, ahol a villámcsapások gyakori jelenségek, szükségesnek tartanánk egy megfelelő minőségű UPS szünetmentes tápegység beszerzését, amely folyamatosan felügyeli és megszabja az áramfelvételt, rendelkezik elektromos lökéshullám elleni telefonvonal/hálózat kábelvédelemmel. A hirtelen magas áramfelvétellel és más egyéb villám által okozott az elektromos, telefonos vagy LAN helyi hálózati modem kábelén terjedő elektromos veszéllyel szemben biztonságot nyújt

Még nincsenek kommentek!

Be kell jelentkezned a kommenteléshez.