Memória átviteli sebesség (memória tuning) | PCSzerviz Blog
Laptop szerviz, notebook szerviz Forródrót: (1) 422-1313 Keressen bennünket partnereinknél. Elérhetőségeink !!!
Keresés a blogban:
Pc Szerviz
Pc Szerviz

Memória átviteli sebesség (memória tuning)

Memória átviteli sebesség szemben a latencia időzítéssel

Mostanság nincs két azonos memória, így a felhasználónak tisztában kell lennie azzal, hogy milyen sajátosságok a legjobbak egy Intel vagy AMD PC számára, ha a legjobb teljesítményt szeretné kihozni a beruházásából.

Amikor az Intel piacra dobta az i865PE/i875P „dual core” – kétmagos processzorait, az Intel Pentium 4C processzorok mellett, akkor a memóriák világa örökre megváltozott. Azzal, hogy a DDR memóriavezérlő képessé vált két csatornát futtatni, a Pentium 4 többé már nem volt korlátozva a memória átviteli sebesség vonatkozásában, mint ahogyan az i845 sorozat esetében még az volt.
Az egycsatornás DDR chipkészletek, mint például az i845PE, a Pentium 4 processzor által kívánt memória átviteli sebességnek csak a felét tudta biztosítani, az egycsatornás memóriavezérlő miatt.
Mivel az új 800 MHz-es FSB Pentium 4 processzorok lehetővé tették a felhasználók számára, hogy soha nem látott magasságokba törjenek a busz sebesség vonatkozásában, sok memóriagyártó megpróbált előnyt kovácsolni a helyzetből azáltal, hogy a „nagysebességű” memóriák minden egyes növekedési fázisában piacra dobta az aktuális terméket.
Sajnos ahhoz, hogy a memória frekvenciát ugyanazzal a sebességgel lehessen futtatni, mint az FSB-t (vagy 1:1 arány mellett), szinte minden nagysebességű DIMM (Dual Inline Memory Module – Duál belső memória modul) esetében nagyon laza időzítéssel kell rendelkezni. Gyakran, ezek az időzítések annyira lassúak, mint a 3-4-4-8!
A következőhöz lehet hasonlítani a dolgot, egy olyan kocsit, amit gyorsulási versenyre építettek azonnal haláli szupersebességet tud elérni, azonban képtelenség úgy manőverezni, mint egy Forma1-es versenykocsit.  Hasonlóan ahhoz, ahogy az F1-es kocsi nagyon jó a kanyarokban, azonban tönkrevernék a gyorsulási versenypályán. Más szóval, a jelenlegi nagysebességű memória modulok kizárólag egy dologra lettek építve, az pedig a csúcssebesség, ahol az időzítéssel nem sokat foglalkoztak.
A memória időzítés a teljes rendszer teljesítményének vonatkozásában játszik kulcsszerepet. Még inkább a 3D alapú alkalmazásokban, aminek nincs túl nagy szüksége a memória átviteli sebességre, annál inkább a számítógépen belül a különböző hardveregységek gyors elérésére.

Összezavarodott a memóriaidőzítésekkel kapcsolatban?

Ha valaki a memóriaidőzítésről beszél, akkor alapvetően arról van szó, hogy a rendszernek mennyi ideig kell arra várnia, hogy a memória készen álljon az adatok szállítása vagy megérkezése előtt.

A memóriaidőzítésre úgy lehet gondolni, mint ahogyan az emberek egy Mc Drive étteremhez hasonló helyen dolgoznak; a felhasználó leadja a rendelését, majd megvárja, hogy az étel elkészüljön. Minél kisebb az időzítés, annál gyorsabban képes a számítógép (és annál gyorsabban érkezik a megrendelt étel is) adatokat szerezni a memóriából, és végül annál gyorsabb lesz a PC is.

Ez az ökölszabály vonatkozik arra is, ha Intel vagy AMD alapú rendszerről van szó. Mivel miért nem létezik alacsonyabb időzítés, mint a 2-2-2-5, JEDEC (a memóriavezénylő test), nem lehetséges a jelenlegi dinamikus memória technológiákat 0 vagy 1 értéken futtatni?

Az időzítésekkel kapcsolatban általános megállapítás a négy számjegyű, kötőjellel elválasztott jelölés, (például 2-2-2-5). Az első szám mindig a CAS (Column Address Strobe-Oszlop cím választó impulzus) latencia, mint általában a legfontosabb adat.
Sorban a következő a RAS-ről a CAS-re vonatkozó késleltetés (Sor cím választó impulzus), RAS előfeltöltés és előfeltöltés késleltetésre történő művelet (ami mindig a legutolsó és legnagyobb szám).

A bal oldali képen látható néhány elengedhetetlen DDR333 memória memóriaidőzítés diagramja. Ha a fenti képet vesszük minden vonatkozó elterjedt memória alapjául, azt gondolom, képesnek kellene lennünk ábrázolni mindazt, amit valójában az „időzítés” számai képviselnek.

A képen láthatók a CAS2, CAS2,5 és CAS3 időzítések (például CL=2 jelölés). Megjegyzés, hogy a függőleges szaggatott vonalak, amelyek az órajel emelkedését vagy csökkenését jelzik, mivel ez egy dupla RAM adat, két hasonló pont van időegységenként.

A CAS latencia egy olvasási utasítás és az első elérhető kimeneti adat közötti késleltetés. A CAS latenciát órajelben mérik. A három példa közül az utolsóban, egy olvasási utasítás, melyet T0 (Idő=0) szerint regisztráltak nem érvényes T3-ig (Idő=3).

Ha minden dolog azonos, akkor a DDR memóriakártya képes 2-2-2-5 szerint futni és a számítógép üzemeltetés élménye gyorsabbnak fog tűnni, mint a DIMM esetében, ami csak 3-4-4-8 szerint futhat. Ez azért van, mert a memóriautasításból kapott, adatszerzésből és visszaküldésből eredő késleltetés kevesebb.
Akkor kezd a dolog, zavaróvá válni, amikor valakinek lehetősége van nagysebességű memóriát alacsony időzítéssel vásárolni.

Mint ahogy minden PC3700+ jelű memória modul, amelyet eddig láttunk, konzervatív időzítéssel rendelkezik. Ha valaki úgy döntene, hogy gyors memóriát szeretne vásárolni szűk időzítéssel, attól tartok, hogy csalódott lenne, mivel nem kaphatók még ilyen modulok. Akkor mi érdek fűződik a gyors memória lassú időzéséhez? Nos a válasz valami hasonló lesz…

Miért piacvezető a gyors memória és lassú időzítés?

Erősen kompetitív piacokon, ha egy fő gyártó egy új és innovatív termékkel lép a piacra, akkor a többi versenytárs is gyorsan előjön valami hasonló megoldással. Ha valamelyik gyártó nem követi a trendet, akkor az ő termékeit „régi technikának” fogják tekinteni.

Mint mindig, minden visszaeredeztethető a pénzhez és emiatt van a következő dilemma; gyorsabb memóriát lassú hozzáférési idővel futtatni, vagy lassúbb memóriát gyorsabb hozzáférési idővel futtatni.

Két gondolati szál köthető ezekhez, az első szerint a nagysebességű DIMM (például PC4000 DDR) kárpótolhat a lassú időzítésű futásért, a processzor által biztosított átviteli sebesség mennyisége alapján. Kifejezetten azért, mert az átviteli sebesség olyan adatmennyiség, amelyet egy adott berendezésről a másikra lehet vinni.

A legtöbb DIMM-nek, ami szűk időzítéssel fut, mint például bizonyos PC3200&PC3500 modul, a memóriát alacsonyabb MHz-en kell futtatnia, mint az FSB-t. Habár extrém sebességre történő túlhúzáskor ezen DIMM-ek átviteli sebessége korlátozza a processzort. Ezzel arra gondolok, hogy amikor a processzornak nagy átviteli sebességre van szüksége, akkor a CPU-nak egy újabb órajelre kell várnia, mielőtt teljesítene, mivel a memória nem elég gyors ahhoz, hogy tartani tudná a lépést. Nagy átviteli sebesség akkor igazán előnyös, amikor olyan alkalmazással kell dolgozni, ahol rengeteg alapadatot kell feldolgozni, mint például a Photoshop vagy adatbázisok.

A másik nézőpont szerint a CAS2 típusú PC3200&3500 memóriák pótolni tudják az átviteli sebesség hiányát, mert a memóriának alacsonyabb a latenciája, ami valójában a CPU és memória között gyorsabban szállítja az adatokat.

Azon programok esetében, amelyek nem igényelnek nagy átviteli sebességet, hajlamosak többet profitálni a memória és a számítógép többi része közötti gyorsabb adatátvitelből, mint például a játékok vagy 3D alkalmazások.

El lennének ferdítve a „benchmark” összehasonlítások?

Tudom, hogy néhányan mit fognak mondani, amikor a benchmark sorozatra fognak nézni, de legyünk őszinték. A rajongó nagyobb valószínűséggel fogja túlhúzni az otthoni PC-jét, mint ami a cége webszerverét futtatja, tehát csak annak van értelme, hogy a benchmarking kizárólag azon alkalmazásokra fókuszáljon, amelyeket a leggyakrabban használnak. Ezek tartalmazzák a játékokat és az egyszerű szövegszerkesztést. Nem túl sok olyan rajongót látok, akik azért húzzák túl a számítógépüket, mert gyorsabban akarnak egy adatbázist szerkeszteni…

A teszteléshez a teszt rendszert 250 Mhz-es FSB-n fogjuk futtatni. Amikor a Corasair Twinx 4000 DIMM lesz használva, akkor a memória szinkronban „in sync” fog futni az FSB-vel, miközben 3-4-4-8 –as memória időzítése lesz. A Corsair XMS3500 CAS2 DIMM tesztelése során, meg kell jegyezni, hogy a memória 200 MHz-en fog futni (5:4 memóriaosztó lesz használva) 2-2-2-5-ös időzítéssel.

A móka kedvéért készítettünk néhány tesztet a Corsair XMS3500 CAS2 –vel is 333MHz –es órajelnél (3:2 memória volt engedélyezve) miközben az időzítés 2-2-2-5 volt.

Teszt rendszer specifikációk:
Számítógép hardver:
Processzor: Intel Pentium 4 2.4C*
Órajel: 12 x 250 MHz = 3 GHz
Alaplap: Abit IC7 MAX3
Chipkészlet: i875P
Videokártya: ATi Radeon 9800 Pro
Memória: 2x 512MB Corsair TwinX-4000
2x 512MB Corsair XMS3500 CAS2
Merevlemez: 20GB WD 7200 RPM HDD
CDROM: NEC 52x CD-ROM
Floppi: Panasonic 1.44MB Floppy Drive
Hűtőborda: Prometeia Mach I
Tápegység: PC Power & Cooling TurboCool 510
Szoftver beállítás WindowsXP Build 2600
Intel INF 5.20.1002
Catalyst 3.7
Munkaállomás Benchmarkok Business Winstone 2002
Content Creation 2002
SiSoft Sandra 2004
PCMark2002
3DMark2001SE
AquaMark 3
Quake III Arena
UT2003

* – A teszt során a „HyperThreading” – azaz intel processzoron belüli szálkezelő technológia engedélyezve volt.


Winstone 2002

Source: Zdnet

A Winstone „Content Creation” egy rendszerszintű, alkalmazás alapú benchmark, ami a PC átfogó teljesítményét méri, miközben csúcs, Windows alapú 32-bites Windows 98, Windows 2000, Windows Me vagy Windows XP alkalmazásokat futtat.

A Business Winstone (üzleti) egy rendszerszintű, alkalmazás alapú benchmark, ami a PC átfogó teljesítményét méri, miközben a legfrissebb és legdrágább Windows alapú 32 bites Windows 98, Windows 2000 (SP6 vagy későbbi kiadású) Windows Me, vagy Windows XP alkalmazásokat futtat. A Business Winstone nem majmolja ezeket a csomagokat; szkript műveletek sorozatán keresztül valós alkalmazásokat futtat és a PC által a műveletekre fordított időt, használja fel a teljesítmény kiértékeléshez.

Winstone 2002 Benchmark eredmények
Content Content Pont Rangsorolás
1. 250 MHz FSB, 500 MHz Memory, 3-4-4-8 33.3
2. 250 MHz FSB, 400 MHz Memory, 2-2-2-5 34.4
3. 250 MHz FSB, 333 MHz Memory, 2-2-2-5 32.2
Business Winstone
1 250 MHz FSB, 500 MHz Memory, 3-4-4-8 49.5
2. 250 MHz FSB, 400 MHz Memory, 2-2-2-5 48.1
3. 250 MHz FSB, 333 MHz Memory, 2-2-2-5 46.5

A Winstone 2002 benchmark-ban úgy tűnik, hogy egy kevert üzenetet kaptunk. A „Content Creation” esetében látható, hogy a rendszer egy kicsit gyorsabban teljesít, ha a memória lassabban fut, azonban a „Business Winstone” esetében szűkebb időzítéssel a szerepek felcserélődnek. Érdekes látni a rendszert 333 MHz-es memóriával futva, ami csak kicsivel lassabb, mint a csomag többi része.

Sisoft Sandra 2004

Source: Sandra

A Sandrát arra tervezték, hogy egy teljes rendszer és különböző komponensek elméleti teljesítményét tesztelje. Bár a számok teljesen elméletiek és talán nem képviselik a valós teljesítményt. A nagyobb számok jobb teljesítményt képviselnek.

SiSoft Sandra 2004 Benchmark eredmények
Memória Benchmark Score
5a. Integer SSE2 – 250 MHz FSB, 500 MHz Memory, 3-4-4-8 5942 MB/s
5b. Integer SSE2 – 250 MHz FSB, 400 MHz Memory, 2-2-2-5 5534 MB/s
5c. Integer SSE2 – 250 MHz FSB, 333 MHz Memory, 2-2-2-5 4908 MB/s
6a. Float SSE2 – 250 MHz FSB, 500 MHz Memory, 3-4-4-8 5909 MB/s
6b. Float SSE2 – 250 MHz FSB, 400 MHz Memory, 2-2-2-5 5519 MB/s
6c. Float SSE2 – 250 MHz FSB, 333 MHz Memory, 2-2-2-5 4904 MB/s

Nem kellene, hogy meglepetést jelentsen itt, hogy a leggyorsabb memóriával rendelkező rendszernek elérhető a legnagyobb átviteli sebessége. A Sandra valójában nem nagyon veszi figyelembe a memóriaidőzítéseket.

PCMark 2002

Forrás: FutureMark

A PCMark használható asztali PC-ken, laptopokon, és még munkaállomásokon is teszteli a mindennapos otthoni és irodai számítástechnikai szolgáltatásokat. A PCMark különösen megterheli a CPU-t, memória alrendszereket, grafikai alrendszereket, merev meghajtókat, Windows XP GUI (ha WinXP van használatban), video teljesítményt de még a laptop akkumulátort is.

PCMark2002 Benchmark eredmények
Memória PCMarks Rangsorolás
1 250 MHz FSB, 500 MHz Memory, 3-4-4-8 10865
2. 250 MHz FSB, 400 MHz Memory, 2-2-2-5 9712
3. 250 MHz FSB, 333 MHz Memory, 2-2-2-5 9318

A PCMArk is ugyanazt mutatja, mint a Sandra, amikor a rendszer a memóriát szinkronban futtatja az FSB-vel.


3DMark2001 SE

Forrás: FutureMark

A DirectX8 támogatás új grafikával történő kombinálásakor ismét jó átfogó rendszer benchmark-ot produkál. A 3DMark2001 SE a legnagyobb 3D gyorsító és processzorgyártókkal kooperálva született meg, annak érdekében, hogy egy megbízható diagnosztikai eszköz álljon rendelkezésre. A sorozat a 3D játékteljesítményt demonstrálja azáltal, hogy való világ játéktechnológiát használ a rendszer igazi teljesítő képességének a teszteléséhez. A teszt tartalmazza: DirectX8 Vertex Shaders, Pixel Shaders és Point Sprites, DOT3 és Environment Mapped Bump Mapping alkalmazásokat, támogatja a teljes képernyős Anti-aliasing és szövegtömörítő alkalmazásokat és két olyan játéktesztet, ami az Ipion valós idejű fizikáját használja.   A magasabb 3DMArk eredmények jobb teljesítményt jeleznek.

3DMark2001 SE Benchmark eredmények
Processzor 3DMarks Rangsorolás
1. 250 MHz FSB, 500 MHz Memory, 3-4-4-8 18545
2. 250 MHz FSB, 400 MHz Memory, 2-2-2-5 18823
3. 250 MHz FSB, 333 MHz Memory, 2-2-2-5 18352

Kicsit csalódott voltam, hogy az eredmények nagyon közel vannak egymáshoz. Mégis az eredményeket megvizsgálva jobb helyzetbe lehet kerülni azzal, ha a memória egy kicsit lassabban van futtatva, azonban így az időzítéseket szűkebben lehet futtatni.

AquaMark3

Forrás: Massive Development

Az AquaMark3 egy hathatós, megbízható információkat nyújtó eszköz a számítógépes rendszer játékteljesítményének a meghatározásához.  A benchmark alaposan kiaknázza a DirectX9, DirectX8 és a DirectX7 funkcióit, képviseli a 2003 és 2004 –es évek tipikus játékalkalmazásainak az igényeit.

AquaMark 3 Benchmark eredmények
Átfogó teljesítmény 3DMarks Rangsorolás
1. 250 MHz FSB, 500 MHz Memory, 3-4-4-8 44913
2. 250 MHz FSB, 400 MHz Memory, 2-2-2-5 45882
3. 250 MHz FSB, 333 MHz Memory, 2-2-2-5 44942

Megközelítőleg minden konfiguráció ugyanúgy teljesít, habár a 400 MHz-en futó agresszív memóriaidőzítéssel ellátott memória egy kicsit kiemelkedőbben teljesít.


Quake III Arena

Forrás: ID Software

A Quake III. Aréna egy olyan „FPS” – belső nézetű lövöldözős játék, ami ahogy mondani szokták, forradalmasította a játékvilágot. Összetett fényforrásokat és grafikai szövegeket használva képes a videokártyák kapacitásait kiaknázni, még 3 évvel a megjelenése után is, képes a legjobb rendszereket is megrogyasztani.

Quake III Arena leggyorsabb demó001 (RENDSZER)
Processzor FPS Rangsorolás
1. 250 MHz FSB, 500 MHz Memory, 3-4-4-8 503.4
2. 250 MHz FSB, 400 MHz Memory, 2-2-2-5 512.3
3. 250 MHz FSB, 333 MHz Memory, 2-2-2-5 496.9
Quake III Arena leggyorsabb nv15demó (CPU TESZTELŐ)
Processzor FPS Rangsorolás
1. 250 MHz FSB, 500 MHz Memory, 3-4-4-8 137.4
2. 250 MHz FSB, 400 MHz Memory, 2-2-2-5 138.2
3. 250 MHz FSB, 333 MHz Memory, 2-2-2-5 136.5

Ismét az összes rendszer nagyon közel teljesít egymáshoz, azonban itt is az 5:4 –es memória beállítással futó rendszer és az agresszív időbeállításnak van a legmagasabb keret sebessége.

Unreal Tournament 2003 Forrás: Epic

Az Unreal Tournament 2003 lett a következő 1999 –es év többjátékosra kihegyezett „Év játéka” cím győztese. A legfrissebb Unreal Engine technológiát használja, ahol a grafika, zene és játék teljesen a csúcsra lett hegyezve. Az Unreal Tournament 2003 egyszerre használja a Vertex azonkívül, a Pixel Shaders technológiákat, illetve ajánlatos egy DirectX8 szintű videokártya alkalmazása annak érdekében, hogy a játékból a legjobbat lehessen kihozni.

UT2003 Demó 640×480 Flyby
Videokártya FPS Rangsorolás
1. 250 MHz FSB, 500 MHz Memory, 3-4-4-8 247.36
2. 250 MHz FSB, 400 MHz Memory, 2-2-2-5 251.51
3. 250 MHz FSB, 333 MHz Memory, 2-2-2-5 243.12
UT2003 Demó 640×460 Botmatch
Videokártya FPS Rangsorolás
1. 250 MHz FSB, 500 MHz Memory, 3-4-4-8 83.42
2. 250 MHz FSB, 400 MHz Memory, 2-2-2-5 83.87
3. 250 MHz FSB, 333 MHz Memory, 2-2-2-5 83.14

Itt az UT2003-ban teljesen ugyanazokat az eredményeket lehet látni, mint amit a másik benchmark mutatott. Ha valaki szeret játszani, akkor jobban jár azzal, hogy a memóriát egy kicsit lassabban futtatja, ha azzal gyorsabb időzítést tud elérni.


Mi van az AMD Athlon 64 processzorokkal?

Számos Pentium 4C rendszerre tervezett DDR DIMM-el történő játszadozás után mindkét 754-es és 939-es Athlon64 platform foglalatunk esetében azt gondolom biztonságosan állítható, hogy nagyon hasonlóan működnek, mint az AthlonXP rendszerek. A legtöbb Athlon64 rendszer nem könnyen tudja elérni ugyanazt az alaplap sebességet, mint az Intel alakmásuk, ami azt jelenti, hogy a memória nem kárpótol a magas latenciával járó tiszta memória adatátviteli sebességért.

Valójában, úgy tűnik, hogy a legtöbb nagysebességű DIMM nem fut túl jól az Athlon 64 rendszereken. Gyakran, a RAM képtelen elérni a reklámozott sebességet, mégha az alaplap tesztje jobbra is sikerült a szükségesnél.

Maximum túlhúzott sebességek – pcszerviz.com eredmények
AMD rendszer eredmények Időzítés Max seb. Rangsorolás
OCZ PC3700 Gold Rev2 2-3-2-6 486 MHz
OCZ PC3200 Plat LTD Ed 2-2-2-5 480 MHz
OCZ PC3500EB Platinum 2.5-2-2-5 460 MHz
Mushkin PC3200 Special Edition 2-2-2-5 454 MHz
Corsair TwinX3200XL 2-2-2-5 450 MHz
PMI PC4200-512DG 2-3-3-6 434 MHz
Buffalo Firestix FSX5000V 3-4-4-8 424 MHz
Corsair TwinX1024-4400PT 3-4-4-8 410 MHz
OCZ PC4000EL Gold 2.5-4-4-7 406 MHz
Intel rendszer eredmények Időzítés Max seb. Rangsorolás
Corsair TwinX1024-4400PT 3-4-4-8 550 MHz
OCZ PC4200 EL 2.5-4-4-7 542 MHz
OCZ PC4000EL Gold 2.5-4-4-7 536 MHz
PMI PC4200-512DG 3-4-4-8 526 MHz
Buffalo Firestix FSX5000V 3-4-4-8 522 MHz
Corsair TwinX3200XL 2.5-3-3-7 520 MHz
GeIL PC4000 Platinum 2.5-4-4-7 520 MHz
Corsair TwinX4000PRO 3-4-4-8 520 MHz
Corsair TwinX4000 3-4-4-8 516 MHz
OCZ PC3200 Plat LTD Ed 2-2-2-5 480 MHz
Mushkin PC3200 Special Edition 2-2-2-5 472 MHz
OCZ PC3500EB Platinum 2.5-2-2-5 460 MHz
OCZ PC3700 Gold Rev2 2.5-4-4-7 460 MHz

Amint a fenti táblázatos eredményekből is látható, a (lassú sebességű) alacsony memória latencia valójában magasabb átfogó sebességet tud elérni, miközben szűkebb időzítéseket tart. Az összes nagysebességű Hynix memórián alapuló DIMM memória rosszul teljesít, ami a 217 MHz-es nem túl impozáns eredményben csúcsosodik ki. Hacsak az Athlon64 architektúra nem változik meg drasztikusan, akkor a következő időszakban biztosabbnak tűnik az alacsony latenciájú (2-2-2-5) memória vásárlása az Athlon 64 rendszerekhez, mint például az AthlonXP rendszer esetében!

Következtetés:

Míg az átviteli sebesség még mindig nagyon fontos az Intel Pentium 4 processzor esetében, nem annyira fontos, mint amennyire az volt az i845PE típus, és az egycsatornás memóriavezérlők idején. Az i865PE/i875P kétcsatornás duál memóriavezérlőknek köszönhetően a dolgok sokkal világosabbak. Átlagban a 400 MHz-es memóriával futó rendszer (5.4 memóriaosztó engedélyezve) agresszív memóriaidőzítéssel 2-3%-al gyorsabban teljesített, mint a nagysebességű memóriát és laza időzítést használó rendszer.

Amíg mindez a legtöbb ember számára talán nem sokat jelent, óriási különbséget jelenthet egy olyan rajongó számára, főként, ha rekordot szeretne dönteni egy többjátékos belső nézetű lövöldözős játékban, ahol minden FPS számít.

Úgy tűnik, mintha minden nagy memória gyártó/kereskedő presztízsveszteségtől tartana, ha nem pumpálna nagysebességű memória modulokat laza memóriaidőzítéssel a piacra, csak azért, hogy fel tudják mutatni a termékpalettájukon. Sok rajongót ismerek, akik hajlamosak lassabb memóriát favorizálni, melynek segítségével agresszív időzítést futtathatnak.

Egyesek azt mondhatják, hogy az általunk bemutatott benchmark-ok a konzervatív időzítéseket használó memóriák sikertelensége felé hajlik, de ha valaki egy kicsit belegondol, akkor rájön, hogy a játékok és az egyszerű 2D alkalmazású programok esetében, amelyeket a legtöbb felhasználó futtat, a gyors teljesítmény valóban nagyon fontos. Ezért futtattuk le a benchmark-okat, az irodai környezet a szervereivel vagy PC munkaállomásokkal, sokkal inkább a stabilitás szempontjából érdekelt, míg a túlhúzásnak mind hardver és szoftver oldalról kockázata van.

Túlhúzás esetén a memória átviteli sebességnek és az időzítésnek a vonatkozásában az Athlon 64 alapú rendszerek sokkal inkább a 800 MHz-es FSB Pentium 4 –es processzorra hasonlítanak…azonban semmi esetre sem felcserélhetők egymással.  A fent bemutatott frissített eredményekből kitűnik, hogy az AMD K8 processzorok sokkal érzékenyebbek az alacsony latenciájú DDR RAM-ra, és igazoltan jobban is szeretik azt. Nagyon hasonlóan az őket megelőző AMD K7-es processzorokhoz, az Athlon64 processzorok hozták a legjobb eredményeket, amikor túlhúzták őket alacsonyabb latenciájú DDR memóriával.

Ha valaki éppen az Intel Pentium 4-es rendszeréhez keres új memóriát a piacon, és leginkább a játékteljesítmény érdekli, akkor legjobban teszi, ha agresszív időzítéssel futó DDR-t szerez be magának. Például Mushkin PC3500 II-es szintet, ami 2-2-2-5-ös beállítású 217 MHz-es FSB-nél, vagy a Corair Twinx-3200LL-t, ami 2-2-2-5-ös beállítású 200 MHz-nél.

Ha valaki még újonc vagy kezdő a túlhúzáshoz, és jobban szeretne kevesebb munkával járó dolgot vásárolni, miközben a Pentium 4-es rendszerének a teljesítménye még mindig jó, akkor feltétlenül szerezzen be egy a piacon kapható nagysebességű DIMM-et. Nem egészen lesznek annyira gyorsak, mint az alacsony latenciájú modulok, melyek fent bemutatásra kerültek, de sokkal könnyebb a telepítésük. Az AMD rendszerek esetében, mivel az AthlonXP általában sosem olyan gyors, mint a Pentium 4, a legjobb eredmények érdekében mindig jobb összepárosítani egy szép alacsony latenciájú memóriával rendelkező AMD processzort (AthlonXP vagy Athlon64)

Még nincsenek kommentek!

Be kell jelentkezned a kommenteléshez.