Laptop javítási kézikönyv -Operációs rendszerekés BIOS | PCSzerviz Blog
Laptop szerviz, notebook szerviz Forródrót: (1) 422-1313 Keressen bennünket partnereinknél. Elérhetőségeink !!!
Keresés a blogban:
Pc Szerviz
Pc Szerviz

Laptop javítási kézikönyv -alapok- Operációs rendszerekről és BIOS-ról

1. Fejezet

Ezzel a bejegyzéssel elkezdjük annak ismertetését, hogyan szervizeljünk laptopot, notebookot, netbookot házilag. Ezzel nem az a célunk, hogy mindenki próbálja meg otthonában megjavítani laptopját mert annak sok esetben nem lenne jó vége. Hanem segítséget akarunk nyújtani a laptop megismerésben valamint azoknak a szakiknak akik úgy gondolják, hogy saját maguk megpróbálják a hibát feltárni és megoldani. Itt jegyezném meg, hogy a pcszerviz.com bármelyik fázis elakadásakor szívesen segít. 

Az első néhány fejezet a számítógép működéséről illetve laptop felépítéséről szól. A későbbiekben a hibafeltárásban fogunk tanácsokat adni.

Alapok

Ha már valamennyire jártasak vagyunk az informatikában , ismerjük a laptop alkotórészeket és általános értékeket, átugorhatjuk az alapokról szóló bejegyzéseket. Ezekben a bejegízésekben az alapvető laptop alkatrészek leírását és azokat a rövidítéseket tárgyaljuk .

A rövidítés csak egy „szerszám”, amellyel leírhatunk bizonyos komputer összetevőket és funkciókat, szóval gondoljunk rájuk úgy, mint egy címkére.

Kezdjük egy minden számítógépet használó által ismert kifejezéssel, ami tartogathat új információkat.

Operációs rendszer (OS)

Biztosak vagyunk abban, hogy általában ismerős az operációs rendszer kifejezés de az OS rövidítés széles körben főként az Apple iBook és a PowerBook, Linux felhasználók körében ismert.

Operációs rendszernek (rövidítése gyakran OS az angol operating system forma alapján) nevezzük a számítástechnikában a számítógépeknek azt az alapprogramját, mely közvetlenül kezeli a hardvert, és egy egységes környezetet biztosít a számítógépen futtatandó alkalmazásoknak (például szövegszerkesztők, játékok stb.).

A kezelt hardvererőforrásoknak része többek között a memória, a processzor, a merevlemez és a perifériális eszközök használata.

Az operációs rendszerek alapvetően három részre bonthatók: a felhasználói felület (a shell, amely lehet egy grafikus felület, vagy egy szöveges), alacsony szintű segédprogramok és a kernel (mag) amely közvetlenül a hardverrel áll kapcsolatban.

Vannak olyan operációs rendszerek, melyekben a kernel (mag) és a shell (héj) különválnak, így lehetőség nyílik ezek kombinációjára. Más rendszereknél, mint például a Windowsnál ez a különválasztás mind elméleti, mind gyakorlati szempontból nehezebb.

A kernel feladatai

Ki- és bemeneti eszközök kezelése (billentyűzet, képernyő stb.)

  • Programok, folyamatok futásának kezelése
    • Indítás, futási feltételek biztosítása, leállítás
    • Memória-hozzáférés biztosítása
    • Processzor idejének elosztása
    • Virtuális gép mutatása a nem kívánt feladatok, taszkok felé (pontosabban a hardver által biztosított lehetőségek szoftver-kiegészítései)
  • Háttértárolók kezelése
  • Rendszerhívások kiszolgálása
  • Fájlrendszer
  • egyéb

A shell feladatai

Kapcsolattartás a felhasználóval (felhasználói felület)

Alkalmazások futásának kezelése (indítás, futási feltételek biztosítása, PIT leállítás)

Operációs rendszer indítása

Az operációs rendszer feladatai közé tartozik, hogy felkészítse a számítógépet az alkalmazások futtatására. Az indítási folyamat során pontosan ez történik. Miután a számítógép öntesztje lefutott, a BIOS keresni kezdi az operációs rendszert a rendszertöltő szektorokban, és az elsőt, amit megtalál elindítja. Elsőként a kernel töltődik be és indul el. Innentől rendszerfüggő a folytatás, de nagy vonalakban általánosítható.

  • Eszközök inicializálása: A rendszer keresi az új hardvereszközöket, a meglévőkhöz pedig betölti és elindítja az illesztő programot. (DOS-ban pl. config.sys)
  • Szolgáltatások elindítása
  • Felhasználói interakció megkezdése
    • Bejelentkeztetés: Több felhasználós rendszerek esetén mielőtt a felhasználó kapcsolatba lépne a számítógéppel, azonosítania kell magát, általában felhasználói névvel és jelszóval.
    • Automatikusan induló programok indítása: Ide tartoznak azok a programok, amik segítik a felhasználó kapcsolattartását a számítógéppel, illetve azok is, amiket ő maga jelölt ki. Tipikus vállalati példa a bejelentkezés után induló e-mail kliens.

Néhány operációs rendszer

Legelterjedtebbek otthoni számítógépeken:

  • Microsoft Windows
  • GNU/Linux
  • Mac OS, Mac OS X

Basic Input Output System (BIOS)

A BIOS az angol Basic Input / Output System kifejezés rövidítése, ami magyarul alapvető bemeneti / kimeneti rendszert jelent, és a számítógép szoftveres és hardveres része közötti interfész megvalósítására szolgál. Fizikailag az alaplapon lévő BIOS, az egyes bővítőkártyákon található BIOS és ezek eszközmeghajtói alkotják a számítógép BIOS-át. Ezek közül az alaplap BIOS-a a BIOS legfontosabb része, mert ez tartalmazza az alapvető konfigurációs beállításokat és hajtja végre a diagnosztikai ellenőrzéseket. Az alaplap BIOS-a általában egy flash memóriát tartalmazó chipen található. A BIOS chipjének a kapacitását megabitekben (Mb) mérjük, egy chip általában 1-4 Mb memóriát tartalmaz. Két része van: fix rész, variábilis rész. Minden BIOS hardverfüggő.

A BIOS feladatai

  • Hardverek ellenőrzése (POST – Power-On Self Test)
  • Hardverek vezérlőinek betöltése
  • Rendszerkonfiguráció
  • Az adott operációs rendszer betöltése
  • BIOS interfész biztosítása az operációs rendszer számára

BIOS

Az egyéni hardverösszetevők és az általunk használt OS szoftver (a legkedveltebb általában egy Microsoft Windows verzió) között létezik egy kisebb hardver-jellemző szoftver, amely engedi az előző kettőt kommunikálni.

Ezt a szoftvert a BIOSKÉNT ismerik (Basic Input/Output Rendszer) és a nem felejtő memóriában raktározódik, a számítógép alaplapjában, vagy áramköri lapjában.

A BIOS elegendő utasítást tartalmaz, hogy alap állapotban működtesse a képernyőt, hogy elfogadja a billentyűzetről származó jelet, hogy leolvassa a hard drive-ot és a DVD/CD meghajtót, észlelje a csatolt hálózatot és az USB eszköket.

Ez azért fontos, mert néhány laptopnak olyan vállalati beállításai vannak, (amellyel elindítható az operációs rendszer betöltése) amelyek egy hálózatról, vagy külső meghajtóról indulnak, a biztonság érdekében.

Az a memóriachip, amin a BIOS szoftvert tárolják, az EEPROM egy fajtája (Electronically Erasable Programmable Read Only Memory), és úgy ismerjük, hogy FLASH MEMORY.

Sokszor előfordul, hogy amikor problémánk van, a technikai támogató sok kérdés után azt tanácsolja, hogy „flash-eld” a Bios-t a legújabb verzióval.

Sajnos, ez az általános eljárás gyakran egy haszontalan papírnehezékké változtatja a laptopodat, ha valami rosszul sikerül (nem a laptopunknak megfelelő BIOS- töltünk le, vagy megszakad a az áramellátás).

Az eljárás nem visszafordítható egy olyan különleges berendezés nélkül, ami újraprogramozza az EEPROM-ot. Csak egy lehetőséget kapunk.

Mi nem ajánljuk flash-elni a laptop BIOS-t, hacsak nincs speciális információnk (ami pontos), ami azt mondja, hogy ez az egyetlen gyógymód arra a problémára, amit megpróbálunk megoldani.

Nincs szükség a BIOS flash-elésére annak érdekében, hogy az elveszett funkciók magukhoz térjenek. Van három mindennapos forgatókönyv arra, mikor van szükségünk a BIOS flash-elésére.

Az első, amikor speciális szoftvert vagy operációs rendszert installáltunk, olyat, aminek ismert problémája van az eredeti BIOS-al, és annak javított változatát már bevezették.

A laptop gyártók gyakran a Microsoft Windows korrekt működéséhez igazítják erőfeszítéseiket, a LINUX és egyéb alternatív operációs rendszerek BIOS-al kapcsolatos színvonalát a felhasználok jelzései alapján korrigálják csak.

A Windows új, vagy fejlesztett változatai szintén igényelhetik a BIOS feljavítását.

A második lehetőség, amikor szükség lehet a BIOS flash-elésére, egy APCI (Advanced Configuration and Power Interface) gond, ami töltési, menedzsmentbeli problémákban mutatkozhat meg és gondot okozhat az alvási és hibernálási üzemmódban.

A modern operációs rendszerek gondoskodnak ezekről a funkciókról röviddel a laptop betöltése után, de még egyszer hangsúlyozzuk, ne próbáljuk meg flash-elni a BIOS-t, amikor power probléma merül fel, mielőtt biztos információnk nincs arról, hogy ez a megoldás.

A harmadik forgatókönyv, ha azt választjuk, hogy egy belső hardver összetevőt feljavítunk egy olyan résszel, amit az eredeti BIOS nem támogatott, mint például egy gyorsabb CPU, egy BlueRAY optikai meghajtó. Biztosak lehetünk benne, hogy ezek csak akkor működnek, ha a BIOS-t a legfrisssebb verzióval flash-eljük.

2. fejezet >>

Tartalomjegyzék >>

Az lenne a kérdésem, hogy tudom-e a bios-t frissíteni a laptopon, ha nincs meg az aksi?
Dell inspirion 6400

bytuman - 2015.01.15. 13:32